Néhány szó Bucsáról

 

Bucsa:

          Még mielőtt bemutatnám Bucsát, tisztázni szeretnék egy nagyon fontos dolgot. Mégpedig azt, hogy melyik Bucsáról is van szó. Ugyanis a történelem során több ilyen nevű település jött létre.  Van Bihar megyében, Zalában, Zólyom mellett, Esztergom körzetében, Kiev mellett (Буча), Beregszász környékén s természetesen Békés megyében.  Az előbb felsoroltak közül az idők során majdnem mindegyik neve  átalakult. Részben a nyelvi sajátosságok miatt, de a névegyezések elkerülése végett is. Egy azonban biztos, hogy az 1700-as években készült Lipszky féle térképeken négy Bucsa szerepel.

       Ez a weblap a Békés megyében elhelyezkedő Bucsa község múltját mutatja be.

Bucsa elhelyezkedése:

          A három megye – Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok – találkozásánál fekvő  település. A középkorban a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott „vad-vízország” volt, egészen az 1860-as évek végéig, amikor a lecsapolás következtében megváltozott a vidék faunája..  A település a Karcagot Füzesgyarmattal összekötő út mentén fekszik, a 4-es számú főúttól 13 km-re. A falut három folyóvíz – a Hortobágy-Berettyó-, a Sárréti- és a Hamvas-csatorna – mint egy szigetet öleli körül.

A történelmi múlt:

Békés megye legészakibb településének történelmében különleges esztendő volt 2006. Ugyanis ekkor jelent meg a történelmi múltat feldolgozó kiadvány, az általam megírt és szerkesztett könyv, Bucsa (Emberek, sorsok, dokumentumok) címmel, 443 oldalon. Ebben az évben ünnepelte a falu az első írásos említésének 685. esztendejét, amikor is a honfoglaló Barsa nemzetség osztozásakor Apa fia Miklós és családja kapta 1321-ben Bucsát. Ez a terület a későbbiekben mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. Ezt igazolja egy feljegyzés: "1412-ben, midőn Garai Miklós nádor Békés falu mellett a szokott nyolcados törvényszéket tartotta, a megye tisztikara egyező nyilatkozata szerint Bucsa falu és az ahhoz tartozó Keszeges Tó, Szőlős Sziget, Apa Vára Nadányi László ősi birtokául elismertetett."

 

Az 1412-ben készült bizonyságlevél igazolja, hogy Keszeges Tó, Szőlős Sziget és Apa Vára mindenkor a Nadányiak Bucsához tartozó birtokai voltak

 

Az 1412-ben készült bizonyságlevél másolata

Egyéb, érdekes dokumentumok is fellelhetők Bucsáról.

1458. december 9.

A váradi káptalan előtt nadányi Márk fia Mihály, a Békés megyei Bucha birtok felét 30 magyar arany forintért elzálogosítja Vener-i Tamásnak

 

A török időkben is találkozhatunk Bucsa lakosaival, hiszen az 1571-es szolnoki defterben ezt olvashatjuk:

"A szolnoki náhije a nevezett szandzsákban.

BUCSA falu, tartozik a nevezetthez.

Tisza János, Mészáros András, Molnár Mátyás, Vas Benedek, Tót Gergel, Csiszles (?) János, Elek Mátyás, Kun Péter, Kis Benedek, Musa (?) Lőrinc, Kóti Demeter

12 ház. Templom”

Tehát ennek a dokumentumnak a segítségévelmegismerhettük lakóit név szerint is.

Később azonban a vidék elnéptelenedik. Lakói biztonságosabb vidékekre költöznek.