Artézikutak
Víz nélkül nincs élet. Víz nélkül nem élhet egyetlen település se. Víz nélkül lehetetlen növényt termeszteni, állatokat nevelni. A víz a legfontosabb, ami a világon létezik. Éppen ezért fontos mindenkor, hogy a lakóterületen megfelelő minőségű víz szolgálja az ott élőket. Ez mindenkor vonatkozik a nagyvárosokra, a falvakra, a majorságokra, de a legkisebb tanyákra is.
A föld mélyében különböző mélységekben találhatók az élet számára nélkülözhetetlen vízrétegek. Nem mindegy, hogy melyiket mire használjuk. A föld felszínéhez legközelebb esik a talajvíz. Mivel kevés földréteg van fölötte, így a szennyezettsége is nagyon nagy lehet.
Mivel a felszínhez közel található talajvíz minősége változó, ivóvíz céljára csak akkor használható fel, ha elég mélyen fekszik, a domborzati alakulatok biztosítják az állandó áramlást és ha a talaj szűrőképessége is megfelelő. Ilyen esetben a víz állandó mozgásban van, cserélődik. A talajvizek gyűjtésére többféle módon készíthetünk kutat.
Ahol nagyfokú a talajvíz szennyezettsége, (Magyarországon különösen az Alföldön), csak az ilyen mélységi (artézi) kutak biztosítanak jó ivóvízellátást. A mélységi kutak egyik jellegzetes fajtája az artézi kút. A jelenlegi mérési eredmények azonban magas arzéntartalmat mutatnak, így ivóvízként – az Európai Uniós szabvány szerint – nem használhatók.
Nálunk, Magyarországon, szintén több artézi kút van, melyek története szoros kapcsolatban áll Zsigmondy Vilmos nevével, aki hazánkban e téren kezdeményező volt és törekvéseit fényes siker koronázta. Az artézi kutak furása körül nagy érdemeket szerzett nálunk Zsigmondy Béla mérnök, aki úgyszólván összes artézi kútjaink fúrását vezette és alkalmazta.
Bucsapuszta tanyavilágában, majd Bucsatelepen leginkább a gémeskút volt használatban. A felszínhez közel lévő víz lett ezek által felhasználva, így nem volt ritka a megbetegedés és a halálozás a fertőzések miatt. A lakosság létszámának növekedése és a központilag előírt szabályok betartása végett meg kellett oldani a fejlődő település egészséges ivóvízzel való ellátását is. Méghozzá a megfelelő tisztaságú, szennyeződésmentes vízzel. Az egyre nagyobb tért hódító artézi kutak itt is helyet kaptak.
Bucsatelep artézi kútjai és fúrási évük
A használatban lévő artézi kutak időnként hatósági felülvizsgálat alá kerültek. Jegyzőkönyvbe került, hogy mikor épült, valamint az engedélyezés hivatalos okiratának száma és a víz elvezetésének szabályossága.
Az 1927-ben készült jegyzőkönyv melléklete tartalmazza a szeghalmi járásban fúrt artézi kutak adatait. Ebből kitűnik, hogy a Jakabffy Jenő birtokán, a Kertészszigeten fúrt artézi kút a legrégebbi. 1898-ban történt itt a víz felszínre hozása. A mellékletből kiemelt táblázat mutatja az egyes kutak helyét és fúrásának idejét.
A jegyzőkönyvben azt is rögzítették, hogy az engedélyezési okiratban megjelöltek szerint történik-e a víz elvezetése. Jakabffy Jenő birtokán, Kertészszigeten létesített artézi kútnál végzett vizsgálatkor a kút működéséről az alábbiakat jegyezték le:
„Az ártézi víz a gazdaság épületeibe csővezeték útján fut s kizárólag a gazdaság vízszükségleteire szolgál, a fölösleges víz egy kb. 40 hl űrtartalmú víztartályba vezet s fölösleges víz vagy szabad árban szétfolyó víz egyáltalán nincs, mivel a percenkénti 12 liter víz a gazdaság víz szükségletére is alig elegendő.”
A település fejlődése során egyre több kútra volt szükség, most már nemcsak a majorokban, hanem a faluban is. A folyamatos építkezések és az ezzel párhuzamos betelepedések során a lakosság száma növekedik s így a vízigény is egyre nagyobb. Mivel az udvari kutak vízminősége nagyon rossz, kénytelen a falu vezetése artézi kutak fúrásával biztosítani a lakosság minőségi vízigényét.
Sajnos a magas arzéntartalom miatt fokozott veszélynek vagyunk kitéve.
A bucsai víz minősége 2009. november hónapban