Önállósodás nehézségei

Bucsatelep, Füzesgyarmat elkülönített s IV-ik kerületnek nevezett községrészét önállósítani kívánjuk és amellyel fenti kérelmünkkel bennünket elutasított, már igazolt jogi képviselőnk útján a következőkben a törvényes határidő alatt

fellebbezéssel

támadjuk meg.

     Az alábbi szövegrésszel kezdődik az a fellebbezési folyamat, amelyet Bucsatelep lakói által kezdeményezett önállóvá válás egyik epizódja volt a több évtizedes pereskedésnek, s melyet a tekintetes Békés Vármegye törvényhatóságához nyújtottak be 1926. november 29-én. A jogi tortúra egyik sarkalatos pontja volt, hogy a helyi lakosok milyen mértékben fizetnek adót az államnak. Ugyanis ehhez kötötték az önállóvá válást. Csak akkor kaphatta meg egy közösség az önálló státuszt, ha annak adófizetői a községre évente kivetett állami adónak több mint a felét befizették, s folyamatosan befizetik.

     „Annak a pontos megállapítása, hogy ez a 242 adófizető a Bucsatelep községrészre kivetett egyenes állami adónak a felénél nagyobb részét képviselik – részünkről nem sikerülhetett, mert a hivatalos helyek Bucsatelep kikülönített elöljárósága, avagy Füzesgyarmat község adminisztrációja ebben nekünk segítségünkre nem voltak. Bucsatelep községházánál jogi képviselőnk kísérletet tett egypárszor arra, hogy a község állapotáról minden irányban adatokat gyűjtsön össze, ez azonban csak részben sikerült.

     Hogy jelen fellebbezésünkhöz újabb aláírásokkal kiegészített meghatalmazást csatoljunk, megbízottaink feljárták a község lakosságát, hogy az aláírásokat beszerezzék.”

     Mivel hivatalos részről nem kaptak segítséget, így kénytelenek voltak házról-házra járni, hogy adatokat gyűjthessenek az itteni lakosok adózásának nagyságáról. Ez viszont nem tetszett azoknak, akik ellenezték a különválást. Próbálták ezt teljesen más mederbe terelni. Az aláírásgyűjtőket izgatással s rendszerellenes mozgolódással gyanúsították meg. Miért kell a jobb és szebb élet reményében több embernél támogatást, aláírást gyűjtőket teljesen más, esetleg rossz fényben feltüntetni? Miért nem akarják egyesek, hogy a többség akarata érvényesüljön? Talán saját pozíciójukat féltik? Vagy esetleg attól tartanak, hogy kiderül: alkalmatlanok egy közösség vezetésére, irányítására? Nem tudni! Mindenesetre a Bucsatelepen történtek irritálóan hatottak mindazokra, akik erről tudomást szereztek.

     Az aláírásgyűjtést próbálták ugyan megakadályozni – szerencsére sikertelenül. Ezt az eseményt természetesen belefogalmazták a fellebbezésbe is. Ezzel próbálták még jobban kihangsúlyozni, hogy egy közösség akaratát egyes kiskirályok csak ideig-óráig tudják hátráltatni, de megakadályozni soha.

     „Egyed Ignácz községi jegyző f. hó 27-én már a csendőr őrsnek adta át az ügyet nyomozásra, hogy vajon mit csináltunk a faluban.”

     Ez a feljegyzés nagyon jól mutatja, hogy milyen eszközökhöz nyúlnak időnként a hatalmasságok a népi kezdeményezések visszafojtására. Az itt élő lakosságot azonban nem lehetett már visszakozásra kényszeríteni. Mindenképpen végig szerették volna vinni azt az elképzelést, amelybe immár több évtizede belevágtak: az önálló község létrehozásába. Folyamatosan érték őket az atrocitások, a támadások. Ezt így fogalmazták meg beadványukba Zsombok Györgyék:

     „Füzesgyarmat község elöljárósága, tanácsa, képviselőtestülete és Bucsatelep községjegyzője mind tudják azt, hogy önálló községi életre való berendezkedéshez, szellemi, erkölcsi és anyagi erővel rendelkezünk. Tudják, csak nem akarják igazolni.”

     Tisztelet és elismerés azoknak az embereknek, akik fáradságot nem kímélve végig vitték a falu lakóinak akaratát, megvalósították a közösség régi álmát. Zsombok György és társai munkáját és lelkesedését vajon hogyan lehetne megköszönni? Mindazok az iratok és beadványok, aláírási ívek, kérvények, igazolások, amelyek most a kezembe kerültek, egy olyan gigantikus munkát takar, amelyre nem hiszem hogy képesek lennénk napjainkban. Főleg akkor, ha – mint ebben az esetben is – a helyi hatalmasságok folyamatosan akadályokat gördítettek a megvalósítás elé.

     Példaként állhatnak előttünk mindazok, akik ebben részt vettek, hiszen az 1896-ban elkezdett önállósodásra törekvő küzdelem csak 1941-ben ért véget, hiszen ekkor vált valóban önállóvá Bucsatelep, immár újra Bucsa néven.