Önállósodási törekvések
Az önállósodásra való törekvés a kezdetektől jelelmezte Bucsatelepet. Nagyon sok küzdelem jellemzte a község akkori vezetőit. Erről nagyon sok dokumentum van a Levéltárakban, melyeket sikerült megszereznem feldolgozás céljából. Ezek közül most itt egyet mutatok be:
Tekintetes Képviselőtestületi Közgyűléshez
FÜZESGYARMAT
Mély tisztelettel alulírottak, mint Bucsatelep, Füzesgyarmat IV. kerülete nevezetű községrész lakosai, adófizetők, A.a. igazolt ügyvédünk útján az 1886 évi 22-ik t.c. 152 § és a többi vonatkozó § alapján az alábbi
kérelmet
terjesztjük elő:
Bucsatelep, jelenleg Füzesgyarmatnak IV-ik kerülete, az anyaközségtől Füzesgyarmattól közigazgatásilag teljesen és végérvényesen el akar válni és önálló nagyközséggé átalakulni, miután ezen átalakuláshoz az 1886 évi 22-ik t.c. 152 §-ban előírt feltételeknek mindenben meg tud felelni, megfelelő szellemi, anyagi erővel rendelkezik és mert ezen különválásnak önálló, nagyközséggé való alakulásnak, úgy Bucsatelep, mint az anyaközség javára szóló indokok egész sorozata hozható fel, tisztelettel kérjük a tekintetes Képviselőtestületi Közgyűlést, mondja ki határozatilag, hogy Bucsatelep külön és önállóvá válásához hozzájárul és erre vonatkozó határozatát Békés vármegye Törvényhatóságához jogerő bevárása nélkül haladéktalanul felterjeszti,
ahol is aziránt esedezünk, hogy az I-ső fokú határozat jóváhagyásával és pártoló javaslatával együtt kérelmünket a vonatkozó összes iratok kapcsán a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Úrhoz legfelsőbb elhatározásra felterjeszteni méltóztassék.
Kérelmünk indokai a következők:
Bucsatelep községrész – nem számítva hozzá Nagybucsapuszta, valamint a területileg összefüggő egyéb puszták, tanya központok stb. lakosságát – az 1926 évi május havában megejtett önkéntes népszámlálás adatai szerint 2.056 lakossal bír. A községrésznek 410 háza és ezen felül 100 házhelye van, melyeken már több helyen megkezdték az építkezést. Bucsatelep községrész lakosainak állatállománya 213 drb ló, 122 drb tehén és 705 drb sertés. A községrész lakóinak tulajdonjogát képezi még 111 szekér, 111 drb eke, 99 drb borona, 4 drb cséplőgép és 5 drb vetőgép.
A községrész a következő adókat fizeti:
Földadó a régi 200 hold szántó után 390 ar. kor
Házadó 989 ’’ ’’
Általános kereseti adó 949 ’’ ’’
Kéményseprési adó 2136 ’’ ’’
Községi pótadó 689 ’’ ’’
Útadó 232 ’’ ’’
Kereskedelmi és iparkamarai illetmény 45 ’’ ’’
Mezőgazdasági kamarai illeték 18 ’’ ’’
Berettyó vízszabályozási járulék 452 ’’ ’’
Földadó az új földek után 2911 ’’ ’’
Összesen: 8911 ar. kor
Füzesgyarmat anyaközségnek mind ez ideig évente 2138 arany kor. Adót fizetett be Bucsatelep községrész, mely összeg 31.056.000 papír koronának felel meg. Nyilvánvaló, hogy ez az összeg nem elegendő Bucsatelep adminisztrációs költségeihez. Magának Bucsatelepnek és a határához tartozó, jelenleg 2.500 hold körüli területnek az anyaközségtől való lekapcsolása Füzesgyarmatra gazdasági hátrányt nem jelent,mert Bucsatelepre Füzesgyarmat reáfizet.
Ebből folyólag elhanyagolja az anyaközség Bucsatelep községrész minden vitális érdekét és azért van az, hogy több, mint 2.000 lélek részére mind össze egy kút van, az is elhanyagolt állapotban, és ennek folytán el lehet mondani, hogy a községrésznek nincs egy kútja sem, mert a kút megfelelően nincs is felszerelve.
A községrésznek mind össze 2 tégla szélességű járdája van, de ezt is a lakosság külön adakozásból építette meg, ahhoz az anyaközség egy fillért sem adott.
Két iskola van ugyan, de mind a kettő alapos javításra, felszerelésre és pótlásra szorul.
Annak a megvilágítására, hogy mennyire mostoha viszonyok között van Bucsatelep községrész egészségügyi tekintetben, tisztelettel előadjuk, hogy Bucsatelep községrésznek nincs orvosa, nincs állatorvosa és nincs gyógyszertára. Az alig egy pár kilométernyire fekvő uradalmi Nagybucsapuszta sem rendelkezik még kézi gyógyszertárral sem. Gyógyszerekért a 14 km-re fekvő Karczagra, orvos és állatorvosért a 22 km-re fekvő Füzesgyarmatra kell menni. Karczag felé négy kilométer kell megtenni földúton, 9,6 km a megye határától ki van kövezve, ezzel szemben Füzesgyarmatig mindvégig földút vezet.
Bucsatelep községrész természetes gravitációja Karczag felé mutat. A község lakossága bevásárlásait és eladásait Karczagon eszközli javarészt, részben, mert ide vezet a legrövidebb és legkényelmesebb út, másrészt pedig, mert körzetében a legnagyobb község, amelynek gazdasági termelő képessége jóval nagyobb, mint akár Szeghalom, Füzesgyarmat, vagy Püspökladányé. Körösladány, Dévaványa és Kisújszállás már jóval a körzetén kívül fekszenek, Ecsegpuszta állomás pedig – ahová a postája jár és ahol a leghamarább éri el a vasútvonalat – valamint Hosszúhát – amely szintén csak 7-8 km-re fekszik a püspökladányi szárny vonalon, jelentéktelen kis vasúti megállóhelyek. Bucsatelep jövőjére tehát igazi komoly jelentőséggel az bírna, ha Békés vármegye területéből vármegye kiigazítás kapcsán átcsatoltatnék Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez és közigazgatásilag, valamint gazdaságilag, úgy szintén igazságszolgáltatásilag és minden szempontból végérvényesen Karczag r.t. város érdekszférájába kapcsolódna bele.
Erre a megoldásra azonban nem gondolunk, mert annak – nagyon jól tudjuk – igen sok és főleg anyagi akadályai vannak.
Az O.F.B. ítélete adta meg tulajdonképpen a községnek azt, hogy reménye lehet a további fejlődéshez az adta meg a jogcímet ahhoz, hogy közigazgatásilag is önállóan rendezkedhessék be.
Tisztelettel előadjuk, hogy Báró Fould Springer nagybucsai uradalom budapesti igazgatóságának a nyilatkozatát vettük abban az irányban, hogy a maga részéről is hozzájárult községünk önállósításához és ahhoz, hogy a község területével együtt az uradalom területe is, mint nagyközséggé átalakított Bucsatelep egyik határrésze maradjon.
Annál is inkább, mert Füzesgyarmat anyaközségünk Képviselőtestületi Közgyűlése előtt önállóságunk kérdése már szőnyegre került és azt a tekintetes Képviselőtestületi Közgyűlés ellenszenvvel nem fogadta és mert a közigazgatási hatóságok illetékes tényezői kifejezetten jó-akaratot tanúsítottak, úgy érezzük, hogy elérkezett az ideje annak, miszerint hosszú magunkra maradottságunkból végre kijussunk és önállóan berendezkedve anyagi erőnk megfeszítésével olyan községet alkossunk, amelyben végre, a mai idők kívánalmainak megfelelő életet élhetünk.
Kérjük a tekintetes Képviselőtestületet, hogy ne zárkózzék el kérelmünk tejesítése elől, bocsájtson bennünket szabadjára, mert így, ahogy jelenleg vagyunk, az csak panaszt és elkeseredést vált ki belőlünk.
Kérjük, hogy kérelmünk tárgyalását a legközelebbi Képviselőtestületi Közgyűlés tárgysorozatára kitűzni és azon kedvező határozatot hozni méltóztassék.
Tisztelettel:
Zsombok György és társai